Eredményes találkozón mutatták be a Minority SafePack jogalkotási javaslatait az Európai Bizottságnak

2020.02.05. | Minority SafePack
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Eredményes találkozón mutatták be a Minority SafePack jogalkotási javaslatait az Európai Bizottságnak

Ez az első alkalom, hogy szemtől szemben találkozhattunk az Európai Bizottsággal azóta, hogy 2013-ban az RMDSZ javaslatára elindítottuk a Minority SafePack kezdeményezést. Věra Jourová alelnök, Mariya Gabriel biztos és a Bizottság többi képviselője részéről valódi érdeklődést tapasztaltunk. Egyértelművé tettük, hogy a létező uniós politikák módosítását szeretnénk, támogatni a nyelvi és kulturális sokféleséget és védelmet biztosítani az európai örökség részét jelentő őshonos közösségek számára. Bízunk benne, hogy a következő hat hónap alatt erős támogatást tudunk felmutatni, és az Európai Bizottság beindítja a jogalkotási folyamatot” – nyilatkozta Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslatainak bemutatását követő sajtótájékoztatón.

A Minority SafePack kezdeményezés kilenc pontja alapján összeállított részletes jogalkotási javaslatokat szerdán, 2020. február 5-én mutatták be Brüsszelben az Európai Bizottságnak. Az MSPI küldöttségét Věra Jourová, az EB Értékekért ás Átláthatóságért felelős alelnöke, az Európai Polgári Kezdeményezések felelőse, Mariya Gabriel Innovációért, Kutatásért, Kultúráért, Oktatásért és Ifjúságért felelős biztos, illetve a főtitkárság és a főigazgatóságok képviselői fogadták.

Messze az Európai Uniónak van a legnagyobb befolyása az európai állampolgárok életére, ma ez az intézmény a jogállamiság és az alapvető jogok egyik legfontosabb védelmezője, ennek ellenére mostanig nem születtek a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét szolgáló uniós közpolitikák. Ennek megváltoztatásának céljával indítottuk el a Minority SafePack kezdeményezést” – emelte ki Vincze Loránt a találkozón. A FUEN elnöke ennek szükségességét több okra vezette vissza. Egyrészt a koppenhágai dilemmát fel kell oldani: míg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása része annak a politikai kritériumrendszernek, amelyet a csatlakozási jelölteknek teljesíteniük kell a csatlakozás időpontjában, ezek a kritériumok nem vonatkoznak azokra az államokra, amelyek már tagjai az EU-nak. Másrészt, bár a Bizottság vizsgálja a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, a kisebbségek jogaival kapcsolatban eddig még nem folytatott jogállamisági vizsgálatot. Harmadrészt a politikai, gazdasági és társadalmi erők, valamint a globalizáció mind hozzájárulnak az asszimiláció és a nyelvvesztés gyorsuló trendjéhez, amelyet meg kell állítani.

A Minority SafePack kezdeményezést 15 fős küldöttség mutatta be az Európai Bizottságnak. Az RMDSZ-t Szilágyi Dóra, a Szövetség külügyi tanácsadója képviselte a találkozón.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Winkler Gyula EP-képviselő is jelen volt, aki elmondta: bízik benne, hogy ez lesz az első olyan európai polgári kezdeményezés, amely valóban sikeres lesz, és a hatvan millió kisebbségben élő uniós állampolgár érdekeit képviselő kisebbségvédelmi kezdeményezés eredményeként konkrét jogszabályok fognak születni.

A Minority SafePack jogalkotási javaslatai

  • Az Európai Tanács ajánlatot fogalmazzon meg az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése érdekében. A tagállamokban élő kisebbségek számára határozzon meg oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati közpolitikákat.
  • A tervezet intézkedéseket ír elő az anyanyelvi oktatás terén is, mind az intézményrendszert, mind pedig a speciális tankönyveket és tanterveket illetően.
  • Pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására.
  • Anyanyelvhasználat a közigazgatásban: a jogszabály-javaslat, amennyiben elfogadásra kerül, európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is, előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed.
  • Ellenőrző mechanizmust vezetne be, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat.
  • EU-s alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére az EU kohéziós alap kiterjesztése által. A tervezet ugyanakkor a strukturális és a befektetési alap előírásainak módosítását is kéri. A módosítás eredményeként a kisebbségi régiókra külön figyelmet fordítanának az EU-s finanszírozás odaítélésekor. Az összegeket innovációra, integrációra, gazdasági fellendítésre, a többnyelvűség népszerűsítésére és területfejlesztésre lehetne fordítani.
  • A javaslat értelmében ugyanakkor létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejött központ szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak, a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében.
  • Egy uniós szintű kutatást kezdeményez a tervezet, amelynek célja felmérni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek társadalmi és gazdasági hozzájárulását.
  • A jogszabály-javaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér.
  • Nem utolsó sorban szabad hozzáférést biztosítana az anyanyelvi audio-vizuális médiatartalmakhoz, határok nélkül.
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.